Mi a lényeg?
Az alku leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a múltbeli tapasztalatok és a potenciális jövőbeli lépések miatt megkapják a tagállamok a válaszfegyvert az orosz gázmanipulációs lépésekre, hiszen kimondott cél az orosz gázról leválás 2027-re, illetve a jelentős függőség érdemi mérséklése; és ha ennek során megpróbálná az ellátásbiztonságon keresztül zsarolni az egyes tagállamokat Oroszország, akkor ez ellen fel lehet lépni a szállítások korlátozásával (ami rögtön megfosztja az orosz felet a bevételektől), de csak körültekintő módon, és csak átmenetileg. Ezzel az oroszok következő évekbeli zsarolási potenciálja jelentősen gyengülhet.
Mindez Magyarország számára legalább két dolog miatt fontos fejlemény:
- Egyrészt ennek tükrében magabiztosabban is haladhat az orosz gázról leválás, a jelentős függőség enyhítése, útján, hiszen kevésbé kell tartania a Gazprom felőli megtorló lépésektől, például a gázszállítások direkt akadályoztatásától valamilyen cél elérése érdekében,
- Másrészt jobban kell figyelnie azokra a „kapuőr” tagállamokra, főként Bulgáriára és Szlovákiára, amelyeken keresztül hozzájut az orosz importgáz jelentős részéhez, és amely tagállamok a most megkapott jog alapján felléphetnek az orosz gáz ellen, ha azzal nem sodorják veszélybe a magyar ellátásbiztonságot (se).
Frissítés! Bulgáriára azzal együtt is kell figyelni, hogy bár most feladja a 20 levás orosz energia hozzájárulás tervét, de a friss brüsszeli alku értelmében megkapja majd a jogot a kezébe, hogy a Török Áramlaton keresztül blokkolni tudja az orosz gázszállításokat, ha a durva lépéshez szükséges körülmények indokolják azt. A friss hétfői bolgár fejleményről külön cikkünk:
Miféle fegyverről van szó konkrétan?
A péntek reggeli kiszivárogtatással összhangban valóban összejött péntek estére egy nagy jelentőségű politikai alku a spanyol soros elnökség és az EP tárgyalódelegációja között a különböző gázokról és a hidrogénről szóló gázpiaci jogalkotási csomag részeként. Az alku többek között az orosz vezetékes és cseppfolyósított (LNG-alapú) gáz EU-ba jutásának korlátozási lehetőségét tartalmazza, amennyiben azt az éritett tagállamok ellátásbiztonsága nem sínyli meg.
Ez még nem egyértelmű, mert mostanában az orosz vezetékes és LNG-import mintegy 12%-ot tesz ki az EU teljes gázimportjából, és egyes tagállamokban az orosz gázimport súlya még mindig nagyon magas (pl. Magyarország, Ausztria), illetve még mindig nem nulla (pl. az orosz gázról való teljes leválási cél hangoztatása ellenére a szlovák és a cseh gázrendszerbe is könnyedén bekerülhet még orosz molekula, hiába nem importálnak már közvetlenül orosz gázt).
A most összejött alku alapján például a spanyol kormány korlátozhatja majd a spanyol LNG-terminálokat, hogy ne fogadjanak be orosz szállítmányokat, ahogy arra már többször is nyomatékosan figyelmeztetett a spanyol energiaügyi miniszter, de persze ezt is végig kell számolni, hogy ezen kieső mennyiségeket máshonnan gond nélkül be tudják-e szerezni.
A Tanács oldalán közzétették annak a 230 oldalas rendeletmódosításnak a szövegét, amely az uniós gázpiaci csomag rendeletalkotási lábát érinti, és erre azért kell jobban figyelni, mert ha az előzetes alku szövegét hivatalosan is elfogadja a tagállamokat tömörítő Tanács és az EP (ez lényegében már csak formalitás a mostani alku alapján), akkor a rendelet közvetlenül hatályosul az összes tagállamban, nem kell hozzá további jogi aktus. (A gázpiaci csomag másik lábáról, az irányelvről, már november 27-én összejött a két uniós intézmény közötti előzetes politikai alku, amely ha átmegy a hivatalos procedúrán, akkor iránymutatásként szolgál a tagállamoknak, hogy a benne lefektetett kereteket hogyan töltik fel a saját szabályozásukkal.)
A rendeletmódosítást megalapozó preambulumban (70a szakasz a 44. oldaltól) felidézik, hogy a múltban, főleg az orosz-ukrán háború kitörése óta számos példa volt arra, hogy Oroszország manipulálta az uniós gázpiacokat, illetve fegyverként használta a gázszállításokat. Azért, hogy ezek hatásait tompítani lehessen, bevezetik ennek a rendeletnek az elfogadásával a válaszcsapást az ilyen és jövőbeli esetleges manipulációs kísérletekre. Ennek érdekében
a tagállamok jogot kapnak arra, hogy arányos lépésként, ideiglenesen, korlátozhassák az Oroszország és Fehéroroszország felőli vezetékes és LNG-gáz uniós területre érkezését.
Ezt praktikusan úgy érik el a tagállamok, hogy az EU-s területek határán, a belépési pontokon, vagy az LNG-terminálokon korlátozzák a rendszerüzemeltetőket, hogy az előzetes kapacitásfoglalásra vonatkozó megbízást teljesítsék. Magyarul: nem teljesíthetik az orosz Gazprom, vagy az orosz/fehérorosz LNG-szállítók felőli ügyletek teljesítését, de fontos az arányosság, az átmeneti idő, illetve az, hogy a rendelettervezet hangsúlyozza: tiszteletben kell tartani a meglévő szerződéses kötelezettségeket is.
Ez tehát egyfajta üzenet, válaszcsapási eszköz lesz a tagállamok kezében, hogy ha az oroszok az orosz gázról leválás, a függőség mérséklése, során megpróbálják manipulálni egyik-másik tagállamot, döntéshozatalát, például a gázcsapok tekergetésével, akkor van lehetősége átmenetileg blokkolni a tagállamoknak az orosz szállításokat, hogy jobb belátásra bírják az oroszokat. Ennek a lényege leegyszerűsítve az: jobb az oroszoknak, ha 2027-ig még valamennyi, csökkenő tendenciát mutató gázpiaci bevételt realizálnak, mintha a manipulációs húzásaik miatt hirtelen nem jutnak semennyi bevételhez akkor, ha a tagállamok élnek a blokkolással. Mindezt egyébként elég nyíltan le is írja a rendelettervezet preambuluma, mégpedig így:
"Ezt a lehetőséget csak az Orosz Föderáció és Fehéroroszország tekintetében kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tagállamok megfelelő intézkedésekkel reagálhassanak az alapvető biztonsági érdekeiket és az Unió érdekeit fenyegető veszélyekre”, amelyek többek között abból erednek, hogy „mérsékelni akarják a függőségüket az orosz fosszilis energiahordozóktól, összhangban a REPowerEU célkitűzéseivel”.
Fontos, hogy rögzíti a szöveg:
Az ilyen korlátozások nem lehetnek ellentétesek az Unió, vagy a tagállamok nemzetközi kötelezettségeivel, és összhangban kell állnia az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény XXI. cikkével.
Magyarul: a megkötött orosz gázszállítási szerződéseket be kell tartani azzal együtt, hogy esetleg átmenetileg korlátozzák a tagállamok az orosz gáz befogadását az EU-s belépési pontokon, az orosz zsarolási potenciál semlegesítése érdekében. Az is lényeges, hogy mielőtt bármely tagállam bármilyen döntést hoz, konzultálnia kell az Európai Bizottsággal, és az érintett tagállamokkal, hogy mit okozna egy bizonyos lépés.
Ez van szó szerint a rendelettervezetben
Később az 50. oldaltól a rendelettervezet konkrét szövege rögzíti a tagállamok azon lehetőségét, hogy arányos intézkedéseket hozhatnak az előzetes kapacitásfoglalások átmeneti időre szóló korlátozására minden egyes hálózathasználóra vonatkozóan az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező belépési pontokon. Ezt akkor és ott tehetik meg, ahol „ez alapvető biztonsági érdekeik és az Unió alapvető biztonsági érdekeinek védelméhez szükséges, és feltéve, hogy az ilyen intézkedések”:
- "nem zavarják indokolatlanul a belső gázpiac megfelelő működését és a tagállamok közötti, határokon átnyúló földgázáramlást, és nem ássák alá az Unió vagy valamely tagállam ellátásbiztonságát",
- "tiszteletben tartják az energiaszolidaritás elvét",
- "a tagállamok és az Unió harmadik országokkal szembeni jogainak és kötelezettségeinek tiszteletben tartásával történnek".
Ahogy fent kiemeltük, a rendelettervezet kiköti: „mielőtt bármilyen döntést hoz az adott tagállam, konzultálnia kell az Európai Bizottsággal, valamint - amennyiben az intézkedés valószínűleg érinti őket - a többi tagállammal”. Nem lehet tehát csak úgy, egyoldalúan, konzultáció nélkül fellépni az orosz gáz ellen, mert előtte végig kell gondolni, elemezni a potenciális hatásait más országok gázellátására is. Ezért a rendelettervezet kiköti: „az érintett tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az említett tagállamok és harmadik országok helyzetét, valamint az e tagállamok, harmadik országok vagy a Bizottság által e tekintetben felvetett aggályokat”.
Még egy lényeges témakör
A fent bemutatott korlátozási jog mellett magyar szempontból van még egy fontos témaköre a gázpiaci jogszabályi csomag friss politikai alkujának, amely az unión belüli gázpiaci szolidaritás, kisegítő mechanizmus szabályrendszerét módosítja. Ennek egyik elemeként a Tanács és a Parlament megállapodott abban, hogy alapértelmezett rendelkezéseket állapítanak meg a szolidaritás elvének válság esetén történő alkalmazására, amennyiben kétoldalú megállapodások nem állnak rendelkezésre (ha nem kötöttek előre az ilyen vészhelyzetek rendezésére, elszámolására egymással szolidaritási megállapodásokat a tagállamok).
Emellett a megállapodás tartalmazza
- egy határokon átnyúló egyeztető mechanizmus létrehozását a kártalanítás utólagos felülvizsgálatára,
- a nem létfontosságú fogyasztás önkéntes csökkentését a védett fogyasztók részéről, valamint
- a határokon átnyúló áramlásokra vonatkozó biztosítékokat.
Az ideiglenes megállapodás emellett egy önkéntes mechanizmust is tartalmaz, amelynek keretében egy tagállam szolidaritási kérelme alapján egy másik, közvetlenül nem kapcsolódó tagállam is biztosíthat gázmennyiséget piaci alapú intézkedések alkalmazásával. Így például ha valamilyen ok miatt Magyarország bajba kerülne a gázellátás terén, akkor többek között Németország, vagy Lengyelország is kisegíthetné a szorult helyzetből önkéntes felajánlás segítségével.
Címlapkép forrása: Oliver Bunic/Bloomberg via Getty Images
