Viharos napok vezettek a hétfői bejelentéshez
A bolgár sajtó tudósításai szerint hétfőn délután a bolgár parlamentben a kormánykoalíció két meghatározó pártjának politikusai, Kiril Petkov és Bojko Boriszov volt miniszterelnökök bejelentették:
feladják a 20 levás energia hozzájárulás elképzelését, elhalasztják az alkalmazását, és beállnak az európai sorba, hogy egy egységes stratégia keretében tudjanak hatást gyakorolni az orosz gázbevételekre.
A bejelentés során Kiril Petkov a dvevnik.bg tudósítása szerint úgy fogalmazott:
A gázszállítási díj tekintetében az általános európai megközelítést fogjuk követni. Ez a díj nem lehet egyoldalú Bulgária részéről, együtt kell működnünk az Európai Bizottsággal.
Elmondta, hogy a törvényt ismét módosítani fogják, hogy késleltessék a díj hatályba lépését. Ez az indoklás az eddigi lépések és érvelés tükrében meglehetősen sántít, hiszen a kezdetek óta az volt az egyik fő érv a bolgár lépéssel szemben, hogy az egyoldalú, a szükséges uniós konzultáció nélkül született, és nem fogja elérni a költségvetési célját, hiszen az oroszok nem akarnak fizetni. Ennél hitelesebb érvként Boriszov úgy fogalmazott:
Elég közel vagyunk Schengenhez. Minden olyan lehetőség helyett, például a díj, amely az utolsó pillanatban megbuktathat minket, az európai megközelítés alkalmazása mellett döntöttünk.
Amint a 20 levás, rendkívül magas bolgár energia hozzájárulásról szóló forgatókönyv elemzésünkben már jeleztük: az lehetett az egyik érv a bolgár lépés mögött, hogy a Schengen-csatlakozás két blokkoló tagállama közül Ausztriára nyomást gyakoroljanak (a Török Áramlaton át oda is jut gáz) az álláspontja változtatása érdekében. Éppen hétfőn küldte azt a szignált az osztrák külügyminiszter, hogy hajlandóak változtatni a bolgár Schengen-tagsággal kapcsolatos hozzáállásukon, igaz egyelőre csak a „légi-Schengent” támogatnák. Ez azt jelenti, hogy a reptereken keresztül már nem kellene útlevél a zónán belül, de megmaradna a fizikai határellenőrzés a bolgár és román határon a schengeni-övezezt felé, ami az áruszállításban továbbra is gazdasági károkat okoz.
Hogyan tovább?
Hétfőn találkozott egymással az osztrák, a bolgár és a román külügyminiszter, hogy megvitassák a kérdést, a napokban pedig Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök is találkozik osztrák kollégájával, Karl Nehammer kancellárral. Egyelőre nem világos, hogy lesz-e megegyezés a Schengen-tagságban (a holland kormány is állítólag hajlik a bolgár és román Schengen-tagság blokkolásának feladására), és így mi lesz pontosan az orosz gázszállításokat célzó bolgár energia hozzájárulással. A bolgárok ugyanis teljes Schengen-tagságot akarnak, az osztrákok pedig egyelőre csak részlegeset akarnak engedni. Mindenesetre a hétfő délutáni bolgár kormánykoalíciós bejelentés azt is tartalmazta, hogy elhalasztják a díj alkalmazását egy későbbi időpontra, amíg tisztul a kép.
Ehhez lényeges adalék, hogy a Portfolio megbízható szófiai információi szerint az orosz Gazprom október közepe óta, ami óta alkalmazni kellene a 20 levás energia hozzájárulást, még egyetlen levát sem fizetett, így tehát a bolgár hatóságok közel kerültek ahhoz, hogy az ügyben tovább lépjenek. A friss fejlemények értelmében ismét módosítják a törvényt, hogy ez ne következzen be. November közepén egyszer már azért kellett hozzányúlni a sebtében összerakott törvényhez, mert a 20 levás díj költségvetés felé befizetését a Bulgartransgazra hárította, miközben teljesen bizonytalan volt, hogy ő megkapja-e a pénzt a Gazpromtól, így félő volt, hogy fizetésképtelenné válik a Bulgartransgaz.
A Schengen-tagság tehát az egyik fontos ügy, amiért a jelek szerint hajlandók elengedni a bolgárok az orosz gázszállításokat célzó energia hozzájárulást. A másik, legalább ilyen fontos ügy pedig a bulgáriai Neftohim finomító, amely az orosz Lukoil kezében van és amelyet meg akar szerezni Bulgária.
A Portfolio piaci információi szerint Bulgária múlt csütörtökön tett ajánlatot a Lukoil felé a finomító átvételére, majd vasárnap Denkov a BTV műsorában elég világosan kijelentette: meg akarják szerezni a finomítót. Az orosz TASZSZ tudósítása szerint a Lukoil is jelezte, hogy felülvizsgálja a stratégiáját, amelyben benne van az is, hogy eladja a tulajdonát.
Így tehát a Schengen-tagság mellett a Lukoil finomítójának megszerzésében is részleges, illetve teljes siker felé látszik haladni Bulgária, és ezért adhatja fel az orosz gázt célzó energia hozzájárulást.
Érdemes azt is megjegyezni, amint mai másik cikkünkben megírtuk: a múlt pénteki brüsszeli alku alapján Bulgária is megkapja azt a jogot, hogy korlátozza az orosz gázszállításokat, ha biztonsági kockázatokat tapasztal, vagy valamely más tagállamra nyomást gyakorol az orosz Gazprom az orosz gázról leválás folyamatában. Így tehát a 20 levás díj elengedésével, a bizonytalan jövőbe tolásával párhuzamosan továbbra is ott lesz majd a bolgár hatóságok kezében egy olyan fegyver, amellyel potenciálisan a magyar gázszállításokra is komoly hatást gyakorolhatnak. Eltilthatják ugyanis a Bulgartransgazt, hogy befogadja a Gazprom felőli orosz gáz nominálását, igaz amint külön cikkünkben hangsúlyoztuk: ezt csak alapos brüsszeli és más tagállamokkal történő konzultáció után tehetik meg.
Erre is utalhatott tehát Petkov és Boriszov, hogy beállnak az uniós sorba, a közös megközelítésbe, és nem önállóskodva, másokkal nem egyeztetve hajtanak végre oroszellenesnek mondott lépést, hanem az összehangolt uniós stratégia részeként.
Címlapkép forrása: Getty Images
