Gita Gopinath szerint a világgazdaság hatalmi tömbökre való széttöredezése óriási gazdasági károkkal járna, megsemmisítheti a Szovjetunió összeomlása óta elért eredményeket - számol be a Guardian. Az IMF tisztviselője úgy látja, hogy amennyiben Kína és az Egyesült Államok vezetésével kettészakad a világ, azt a jólét-növekedést, amit a világkereskedelem bővülése révén értünk el az elmúlt évtizedekben, elveszítjük.
A második hidegháború nem feltétlenül jelenti a rivális felek gazdasági pusztulását, de a nyílt kereskedelemből származó előnyök megsemmisülnek
- mondta, és arra figyelmeztetett, hogy a világ fordulóponthoz érkezett, mert a bolygó legerősebb nemzetei között egyre nő a feszültség. Sürgette a kormányokat, hogy dolgozzanak együtt a közös gazdasági prioritásokon.
Az IMF számításai szerint a világgazdaságot a bruttó hazai termék 2,5%-ának megfelelő veszteség éri, amennyiben a két blokk közötti kereskedelem teljesen megszűnik. (A két blokkot a Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 2022-es ukrajnai határozatáról szóló szavazási eredménye alapján határozta meg.) Ám ha a gazdaságok nem képesek alkalmazkodni a világkereskedelem új megosztottságához, a veszteségek elérhetik a világ GDP-jének 7%-át is. A közvetlen külföldi befektetések széttöredezése az USA és Kína köré csoportosuló két blokkba – úgy, hogy néhány ország továbbra is el nem kötelezett marad – a GDP további 2%-át kitevő hosszú távú globális veszteségeket eredményezhet.
A nemzetközi kereskedelmi és tőkebefektetési folyamatok fejlődése már a 2008-as pénzügyi válság által okozott protekcionista fordulat idején megtorpant. A fordulatra ugyanis a vállalatok úgy reagáltak, hogy (a berlini fal leomlása óta tartó, ellenőrizetlen globalizáció éveit követően) "kockázatmentesíteni" próbálták az ellátási láncokat. A Covid-járvány felgyorsította ezt a folyamatot, a "reshoring" és "friendshoring" alkalmazásával a cégek a kulcsfontosságú alapanyagokat hazai vagy politikailag közel álló országok beszállítóitól próbálják beszerezni.
A kormányok dollármilliárdokkal támogatják a folyamatot, hogy a hazai gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést beindítsák. Gopinath elismerte, hogy az országok számára előnyökkel jár ez a stratégia, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a folyamat kézben tartásának elmulasztása „könnyen felülírhatja az előnyöket, és visszafordíthatja a béke, az integráció és a növekedés közel három évtizedes folyamatát, amely milliárdokat segített kiemelni a szegénységből".
Kolumbiai beszédében Gopinath úgy fogalmazott, hogy a politikailag el nem kötelezett országok számára előnyös lehet, ha összekötőként működnek a legnagyobb rivális gazdasági hatalmak között. Erre Vietnám és Mexikó példáját hozta fel. Egyes nagy elektronikai gyártók Kínából Vietnamba helyezik át a termelést, mivel az USA vámokat vetett ki a kínai árukra. Vietnam azonban a legtöbb nyersanyagot Kínából szerzi be. Mexikó idén lehagyta Kínát, és az USA-ba irányuló legnagyobb áruexportőr lett. Ennek egyik oka, hogy az országban sok kínai cég nyit gyártóüzemet. A mexikói magán ipari parkok szövetsége arra számít, hogy a következő két évben minden ötödik új vállalkozás kínai lesz.
„Ezek az országok közvetlenül profitálhatnak a kereskedelem és a beruházások eltérítéséből a széttöredezett világgazdaságban, és tompíthatják a töredezettség kereskedelemre gyakorolt negatív hatását, csökkenthetik költségeit" - mondta.
Ugyanakkor a közvetítő országok is vesztesei lehetnek a nemzetközi kereskedelem szétesésének - tette hozzá Gopinath.
Ha a töredezettség súlyosbodik, még azok is rosszul járnak, akik a töredezettség enyhe formáiból profitálnak. Röviden: mindenki veszíthet.
Címlapkép forrása: IMF
