Radó Péter: Sokkolóak a friss PISA-eredmények, Európa hozzánk romlott

Stagnálást mutatnak a magyar eredmények

A PISA-eredmények áttekintését kezdjük a minket leginkább érdeklő magyar közoktatás eredményességével. Mint az alábbi ábrán látszik, a magyar tanulók szövegértési teljesítménye 3 ponttal, matematikai tesztjük pedig 8 ponttal romlott, miközben természettudományos eredményeik 5 ponttal javultak. Mivel csupán a matematikában elért eredmény romlása tekinthető szignifikáns mértékű változásnak,

az adatokban összességében leginkább a magyar közoktatás teljesítményének stagnálását kell látnunk.

Az előmenetelüket nem feltétlenül statisztikai műveltségüknek köszönő oktatásirányítók természetesen már néhány pontos elmozdulásban is változásokat látnak. A szövegértési eredmények 2018-as 6 pontos javulását büszkén teljesítménynövekedésként kommunikálták, noha abból 5 pontot a tanulók átlagos családi hátterének javulása magyarázott. A közoktatásért felelős Pintér Sándor belügyminiszter most az eredmények némi romlásáról számolt be, de az idei változások sem utalnak a közoktatás képességeinek változására.

A magyar 15 évesek átlagos szövegértési, matematikai és természettudományos teljesítményének változása 2000 és 2022 között

Európa teljesítménye visszaesett

A Magyarországra vonatkozó adatok nemzetközi kontextusa viszont teljesen megváltozott. Amíg a nagyjából ugyanekkora négy évvel ezelőtti teljesítmények alapján arról kellett beszélnünk, hogy Magyarország oktatása súlyosan leszakadt a fejlett országok átlagától,

az új eredmények szerint visszakerültünk az átlag körüli tanulási teljesítményeket produkáló országok közé.

Ennek az oka nem az, hogy jobbak lettünk, hanem az, hogy a korábban kiemelkedően magas teljesítményt produkáló európai országok szinte mindegyikének brutálisan beszakadtak az eredményei, miközben a miénk érdemben nem változott. Az OECD országok átlagos teljesítménye szövegértésben 11 ponttal, matematikában 17 ponttal, természettudományban pedig 4 ponttal lett alacsonyabb.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam, hogy a 2022-es mérési eredmények szerint a három kompetenciaterületen hogyan változott néhány európai ország tanulóinak a teljesítménye. Az országok három csoportjából válogattam.

• Az első csoporthoz azok az alapvetően észak-európai országok (Észtország, Finnország, Hollandia, Lengyelország és Norvégia) tartoznak, amelyek hagyományosan kimagaslóan magas teljesítményt produkáltak.
• A második csoportba a közép-európai országok kerültek, amelyek általában a fejlett országok átlaga körül, annál valamivel magasabb (Németország, Szlovénia), vagy valamivel alacsonyabb (Csehország, Magyarország, Szlovákia) teljesítményt produkáltak.
• A harmadik csoportot a hagyományosan elég mélyen a fejlett országok átlaga alatt teljesítő délkelet-európai országok (Szerbia, Bulgária, Románia, Montenegró) alkotják.

Az adatok alapján az látszik, hogy a tanulási teljesítmények brutális mértékű beszakadása a korábban kimagaslóan magas eredményeket produkáló országokat, Észtország kivételével az összes észak-európai országot, Közép-Európában pedig Szlovéniát és Németországot sújtotta, miközben a korábban alacsonyabb szinten teljesítő közép-európai országok (Csehország, Ausztria, Magyarország és Horvátország) ezt megúszták. A régióban az egyetlen kivétel Szlovákia, amely folytatta a több mint egy évtizede zajló mélyrepülését. Nem ez a helyzet a délkelet-európai országcsoporttal, amely viszont kettészakadt: Bulgária és Montenegró PISA-eredményei hatalmasat zuhantak, míg Szerbia és Románia ezt hozzánk hasonlóan elkerülte.

Ha tágabb összehasonlításban szemléljük a dolgokat, Észtország kivételével az európai országok lezuhantak a globális közoktatási rangsorok tetejéről, ott már csak fejlett kelet-ázsiai országokat, illetve – Kína esetében – országrészeket találunk.

Ami miatt tehát most aggódnunk kell, az nem csupán Magyarország hosszú távú versenyképességét megalapozó oktatás hanyatlása, de egész Európáé.

A Covid jelentheti a romlás fő okát

Általánosan osztott szakértői vélemény, hogy a fejlett országok tanulási teljesítményének nagyon súlyos romlása mögötti elsődleges okot a Covid-járvány alatti kényszerű iskolabezárások jelentik. (Az OECD szakértői hangsúlyozzák, hogy a járvány nem az általános európai teljesítményromlás egyetlen oka.) Mint egy néhány hónappal ezelőtti, a magyar kompetenciamérési eredmények romlásáról szóló írásomban már jeleztem, különböző, más nemzetközi tanulói teljesítménymérések adatainak elemzésén alapuló kutatások már bizonyították, hogy az iskolabezárások nagyon komoly „tanulási veszteséget” okoztak.

Még rengeteg kutatásra van szükség annak felméréséhez, hogy az egyes országokban az iskolabezárások hogyan és milyen mértékben vezettek a tanulási eredmények romlásához. A PISA új adatai azonban egyértelműen jeleznek két dolgot. Az egyik az, hogy azokban az országokban, amelyek iskolái magasabb hozzáadott értéket – tehát magasabb átlagos teljesítményszintet – képesek produkálni, az iskolabezárások negatív hatása is sokkal nagyobb volt. A másik, hogy a különböző kompetenciaterületek eredményei eltérően reagáltak az iskolák bezárására: szövegértésben és matematikában sokkal nagyobb tanulási veszteségeket mértek, mint a természettudományos kompetenciák terén.

Régiónk teljesítménye egységesebb lett

Az európai közoktatási rendszerek mélyrepülése nem csupán a fejlett országok átlagához képest, de egy ennél sokkal fontosabb kontextusban, a közép-európai országokkal összehasonlítva is megváltoztatta a helyünket – anélkül természetesen, hogy ehhez javítanunk kellett volna saját oktatásunk eredményességét.

Az alábbi három ábra a négy visegrádi ország kompetenciaeredményeinek alakulását hasonlítja össze. Mint látható, a nagy európai átrendeződés, különösen a lengyel eredmények beszakadása következtében a közép-európai régió eredményessége a korábbiaknál sokkal egységesebb lett, ami helyreállította a 22 évvel ezelőtti, az első PISA-mérések idején fennálló helyzetet. Ebből az újra egységesülő regionális teljesítményszintből ma már csak Szlovákia lóg ki.  

A visegrádi országok szövegértési eredményeinek alakulása 2006-2022 között

A visegrádi országok matematikai eredményeinek alakulása 2006-2022 között

A visegrádi országok természettudományos eredményeinek alakulása 2006-2022 között

Akiknek a használati utasítások értelmezése is kihívás

Végül, a magyar PISA-eredmények változásával kapcsolatban vetnünk kell egy pillantást az átlagok mögé, ezen belül a kudarcot valló tanulók arányának változására is, ugyanis a magyar közoktatás teljesítményének alakulását elsősorban ez mozgatja. (A kiemelkedően magas teljesítményt produkáló tanulók aránya Magyarországos stabilan borzasztóan alacsony, ezért az nem gyakorol komoly hatást az átlagos eredményekre.)

Mint az alábbi ábrán látszik, a kudarcot valló tanulók aránya a természettudományos kompetenciák terén csökkent, szövegértés tekintetében lényegében nem változott, matematikai kompetenciák terén pedig nőtt. Ezek a változások az arányokat tekintve nem jelentősek, de ha kivetítjük azokat a teljes 15 éves népességre már látszik, hogy borzasztóan magasak.

A magyar közoktatás jelenleg évente 26 388 fővel gyarapítja azoknak a számát, akik nem képesek a használati utasítás alapján beindítani egy mosógépet, 30 145 fővel azokét, akik nem képesek kiszámolni a visszajárót egy bolt pénztáránál, s 23 400 fővel növeli azok számát, akik a globális felmelegedésből annyit értenek, hogy kevésbé fognak fázni. Mindannyian tudjuk, hogy a hátralévő életükben milyen életminőséget remélhetnek azok, akiket ma 15 évesen tanulási kudarcra ítél a rendszer.

A három kompetenciaterületen kudarcot valló magyar 15 éves diákok arányának változása 2000-2022 között

A 2022-es PISA-felmérés eredményeiről szóló következő cikkemben a magyar eredmények változása mögött meghúzódó mélyebb összefüggéseket mutatom be.

Címlapkép forrása: Getty Images