Ismerős folyamatok
Déjà vu érzésünk lehet a költségvetési folyamatokat illetően, a történelem mintha ismételné önmagát alig egy év elteltével. A jövő évi költségvetés helyzetének megítéléséhez ugyanis elég csak felidézni az idei költségvetés fordulatokban gazdag szétcsúszását:
- a 2023-as büdzsét 2022 nyarán "véste kőbe" a parlament a kormány előterjesztésére,
- de már 2022 decemberében alapjaiban írta újra azt rendeleti úton,
- majd fogadta el a parlament újra idén tavasszal a nagyban módosított változatot, miután nyilvánvalóvá vált a kormány számára is a tervek tarthatatlansága.
- Idén nyárra pedig világossá vált, hogy még ezek a módosított tervek is túlságosan optimisták voltak,
- októberben pedig bekövetkezett az, amire az idei költségvetés elcsúszása miatt számítani lehetett: a kormány megemelte a 2023-as hiánycélt, a GDP arányában 3,9%-ról 5,2%-ra.
- Mostanra pedig már inkább az a fő kérdés, hogy mennyivel lesz 5,2% felett az idei deficit mértéke.
A 2024-es költségvetés a fenti fejlődési folyamat legelején jár egyelőre, az elmúlt hónapok sorozatos kellemetlen költségvetési fejleményei alapján azonban már most megállapítható, hogy hasonló sors várhat a jövő évi büdzsére is. Azzal a különbséggel, hogy a kormány jól láthatóan most nem érzi annak a szükségességét, hogy még az idei év vége előtt újra kellene szabnia a 2024-es büdzsét.
Vagyis a kormány, és ezen keresztül az egész ország, valamint minden gazdasági szereplő
úgy fut neki a következő évnek, hogy sejthető: a gazdaságpolitika nyilvános, legutóbbi tervei már rég nem érvényesek.
Ezzel megint kijelenthetjük, hogy a költségvetés korai elfogadásának gyakorlata ezúttal sem töltötte be alapvető funkcióját, nem képes horgonyként funkcionálni az érintettek számára. Erről már idén májusban írtunk Signature-elemzésünkben:
Viszlát 2,9%!
Az elmúlt hónapokban - a hónapról hónapra érkező kedvezőtlen hírek miatt érthető módon - mindenki a 2023-as költségvetéssel volt elfoglalva. Pedig a rossz bázisfolyamatok nagyon rosszul érintik az idei költségvetést, ami miatt
már most kijelenthető, hogy a 2,9%-os GDP-arányos hiánycél jövőre nem teljesíthető kormányzati beavatkozás nélkül.
Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy önmagában eleve nagyon ambiciózus vállalás lenne az 5,2%-os idei deficit után a 2,9%-os hiány elérése. Ez ugyanis 2,3 százalékpontos egyenlegjavulást követelne meg, ekkora kiigazításra a 2012-es sorozatos költségvetési csomagok óta nem volt példa.
Elsősorban azért nem teljesíthető a jövő évi cél, mert az elmúlt időszakban élesedtek azok a kockázatok, amelyekre már nyáron felhívta a figyelmet a Költségvetési Tanács. Érdemes ezért számba venni, min csúszhatott meg a jövő évi költségvetés szerintünk már most:
- A nyáron elfogadott 2024-es költségvetést a kormány 4%-os GDP-növekedéssel, valamint 6%-os átlagos inflációval tervezte meg. Ennek megfelelően azzal számolt, hogy a hazai bruttó hozzáadott érték (GDP, folyó áron) 85255 milliárd forint körül lesz. Ehhez képest a friss feltételezéseket is figyelembe véve (az idei évre már csak 74 640 milliárd forintot vár a kormány) könnyen lehet, hogy a jövő évi GDP mérete alig lesz 82000 milliárd forint. Vagyis pár hónap alatt eltűnt a kedvezőtlen idei bázishatás nyomán a GDP-arányos hiánymutató nevezője mintegy 4%-kal kisebb lett. Ennek hatása ugyan nem végzetes, de már ez is elég arra, hogy (más tényezők változatlansága mellett) a hiánymutató kicsivel a 3%-os szint fölé csússzon.
- Maradva a bázishatásoknál: az első 10 hónap részletes adatai alapján nem kizárt, hogy az eredeti tervekhez képest 1000-1100 milliárd forintnyi elmaradás következik be az idei áfabevételekben. Ha minden más paraméter változatlanságát feltételezzük, akkor előfordulhat, hogy a 8574 milliárd forintos jövő évi áfabevételi tervek is az álom kategóriában maradnak, ugyanis leegyszerűsítő számításaink alapján jövőre a bázishatások miatt 1200 milliárd forintnyi áfabevétel is hiányozhat. Ez a GDP arányában közel 1,5 százalékponttal eredményez magasabb deficitet annál, mint amit a kormány eredetileg tervez.
- A magyar gazdaság tervezettnél rosszabb eddigi gazdasági teljesítménye szélesebb értelemben, az áfán túl is, befolyásolja a költségvetés bevételi oldalát, a bázishatáson keresztül. Ugyanakkor még a 4%-os GDP-növekedési kormányzati előrejelzés is optimistának tűnhet, a legutóbbi elemzői konszenzus ugyanis 3,3%-os növekedést vetített előre jövőre. A lassabb GDP-növekedés pedig vissza fog hatni az államkassza bevételi oldalára szélesebb értelemben véve is.
- A valóság a kamatkiadásokat is jócskán átírta idén, ezért biztosra vehető, hogy az elmúlt fél év folyamatai a 2024-es kamatkiadásokat is módosították. A kormány az Eurostatnak kiküldött tavaszi EDP-jelentésben 2023-ra 2976 milliárd forintos kamatkiadást jelzett előre, az októberi EDP-jelentésében ez a szám már 3320 milliárd forintra ugrott. A magasabb hazai kamatkörnyezet átárazódik a magyar állam finanszírozásába is, jövőre is, ami szintén emeli néhány tized százalékponttal az eredeti hiánycélt.
- Az idén nyáron elfogadott 2024-es költségvetés értelemszerűen nem számolhatott az idén novemberben kifizetett nyugdíjkiegészítéssel, ami közel 190 milliárd forintnyi plusz kiadást eredményezett az államnak. Ez a plusz nyugdíjkifizetés beépül természetesen tartósan a rendszerbe, így a nyugdíjkassza kiadási oldalán jelentkezik 2024-ben is, és a 6%-os emelést erre a részre is figyelembe kell venni. Összességében számításaink szerint a tervezettnél 200 milliárd forintnyi extra nyugdíjkiadás jelentkezhet a mostani információk alapján jövőre, ami további néhány tized százalékpontot emel a deficiten.
És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mit okoz a Budapest Airport megvásárlása az állam pénzügyeire, de mivel a fentiekben alapvetően eredményszemléletű számításokat boncolgattunk, és a reptér megvásárlása ezt elméletileg nem érinti, ezért most ettől eltekintünk.
A fenti öt tétel legalább 2 százalékkal emeli meg a GDP-arányos hiányt 2024-ben, ami alapján elmondhatjuk, hogy
jelenlegi ismereteink szerint a jövő évi deficit nagyon közel lehet az 5%-hoz.
Friss prognózisunk nincs túl messze a Standard and Poor's napokban kiadott értékelésben szereplő 4,5%-os hiányelőrejelzésétől, továbbá érdemes azt is felidézni, hogy az Európai Bizottság is azt vetítette előre, hogy esélytelen a jövő évi hiánycél teljesítése is hazánk számára.
Jön a szégyenpad?
Mindezek fényében adódik a kérdés: a kormány mikor látja be, hogy cselekednie kell annak érdekében, ha az eredeti 3% alatti hiánycélját tartani akarja. Ennek a kérdésnek a megválaszolása azonban külső körülményektől is függ, nevezetesen attól, hogy az EU elvárásaitól függően mennyire kell ragaszkodni a 3% alatti hiányhoz 2024-ben.
Jelenleg is zajlik ugyanis az uniós fiskális szabályokat rögzítő Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP) reformjának vitája. Mint ismert, az SGP korábbi szabályozásában rögzítették, hogy a GDP 60 százalékát nem haladhatja meg tartósan egy ország államadósságszintje, valamint a költségvetési hiány sem lehet magasabb a GDP-arányos 3 százaléknál.
A napokban publikált véleményírást Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, amiben szót ejt az uniós költségvetési reformról is. Azt írta, „a német költségvetési és kormányválság következtében uniós szinten is megkérdőjeleződik a szigorúbb költségvetési szabályokhoz való visszatérés szándéka”. Ebbe akár azt is bele lehet látni, hogy a kormányban vannak olyan hangok, amelyek nem sürgetnék a 3% alatti hiánycél elérését.
Fontos megjegyezni azt is, hogy jól láthatóan a kormány a büdzsével kapcsolatos rossz híreket csak nagyon lassan adagolja. Idén is viszonylag későn vállalta fel a hiánycél emelését, és ennek elvétésére még csak nagyon halvány utalások hangzottak el a nyilvánosságban, pedig már december közepe van. A jövő évvel kapcsolatos színvallást is csak februárra ígéri a kormány, pedig biztosan elegendő információ van már a birtokában egy reálisabb költségvetési helyzet ismertetéséhez. Ha másért nem: nagyon is tisztában kell lennie az aktuális és rövid távon várható fiskális folyamatokkal, mert a Budapest Airport megvásárlásának többszáz milliárd forintos kiadásait úgy teszi össze, részletről részletre.
Címlapkép forrása: Getty Images
