Az Európai Bizottság rendszeresen elkészíti a közös érdekű projektek listáját, amely az Európai Unió szempontjából legjelentősebb, célzott uniós támogatásra érdemesnek talált energetikai beruházásokat szokta tartalmazni. Így történt ez idén is, de a listán 2023-ban először a kölcsönös érdekű projektek is szerepelnek, melyek az EU-t más országokkal kötik össze (így ez lett a közös érdekű projektek 6. uniós listája, valamint a közös érdekű projektek és kölcsönös érdekű projektek első uniós listája). Az is újdonság, hogy most először kerültek fel a listára hidrogénnel és elektrolizátorokkal kapcsolatos projektek.
Idén a Bizottság 166 olyan határon átnyúló európai energetikai projekt támogatását jelentette be november 28-án, amelyek szándékai szerint hozzájárulnak az európai zöld megállapodás végrehajtásához. A testület indoklása szerint a kulcsfontosságú, határokon átnyúló infrastrukturális projektek segíteni fogják az EU-t ambiciózus energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésében, így hálózati kapacitásának 2030-ig történő megkétszerezésében és a megújuló energiára vonatkozó 42,5%-os célkitűzés elérésében.
A projektekre egyszerűsített engedélyezési és szabályozási eljárások vonatkoznak, és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) uniós pénzügyi támogatásra jogosultak. A Bizottság a közös érdekű projektek végrehajtásának felgyorsítását és új projektek kidolgozását is el kívánja érni politikai irányítás, fokozott nyomon követés és a javaslatok számának növelése révén, amint az a villamosenergia-hálózatok kiépítésének fokozását célzó, ugyanakkor bemutatott bizottsági cselekvési tervből kiderült.
Vége a fosszilis projektek uniós finanszírozásának
Az uniós célzott forrásból támogatandó projektek listáját a transzeurópai energiahálózatokról szóló felülvizsgált rendelet (TEN-E) keretében fogadták el, amely megszünteti a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúrájának támogatását, és a jövőben a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrára összpontosít. Emellett Kadri Simson energiaügyi biztos is hangsúlyozta a bejelentéskor, hogy véget értek azok az idők, amikor a fosszilis tüzelőanyagok infrastruktúráját uniós források finanszírozták.
Ezzel együtt a 2023-as lista is tartalmaz a földgáz-infrastruktúra fejlesztését célzó projekteket. A szóban forgó 2 beruházás (Málta csatlakozása az európai gázhálózathoz, csővezeték létesítése a kelet-mediterrán gázkészletek felől Cipruson és Krétán keresztül Görögország szárazföldi részéig) azonban korábbi döntés eredményeképpen került a listára, így lényegében csak megtartották közös érdekű projekt státuszukat.
A 166 kiválasztott közös érdekű projekt és kölcsönös érdekű projekt:
- több mint a fele (85) villamosenergia-, tengeri és intelligens energiahálózatokkal kapcsolatos projekt, amelyek közül sok várhatóan 2027 és 2030 között lesz üzembe helyezve,
- most először kerül sor hidrogénnel és elektrolizátorokkal kapcsolatos projektekre (65), amelyek jelentős szerepet fognak játszani az energiarendszer integrációjának és az uniós ipar dekarbonizációjának lehetővé tételében,
- a listán 14 szén-dioxid-szállítási hálózattokkal kapcsolatos projekt is szerepel, összhangban a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási piac létrehozására irányuló közös célokkal.
Fókuszban a villamosenergia-rendszer nemzetközi összekapcsoltságának erősítése
A listán 4 darab közvetlen magyar vonatkozással rendelkező projekt is szerepel. Az első ilyen közös érdekű beruházás az észak-déli villamosenergia-összeköttetéseket Közép-Kelet- és Délkelet-Európában fejleszteni célzó projektek csoportjába tartozik. A magyar-román közös projekt célja új interkonnektor létesítése Józsa és Nagyvárad között. Maga a lista nem tartalmaz további részleteket a projektről, de az az éves magyarországi villamosenergia-hálózatfejlesztési tervek elkészítését koordináló Mavir 2022-es hálózatfejlesztési tervében (HFT) jól beazonosítható. E szerint a szóban forgó fejlesztés egy 400 kilovoltos határkeresztező távvezeték létesítését célozza 2030-as határidővel Józsa és Nagyvárad között.
A bizottsági lista tartalmaz egy kölcsönös érdekű magyar vonatkozású projektet is, amely a nem EU-tag Szerbia és Magyarország villamosenergia-hálózatai közötti kapcsolat erősítését célozza. A Sándorfalvát Szabadkával összekötő interkonnektor megépítése szintén szerepel a magyar átviteli rendszer irányítójának hosszabb távú terveiben. Ezek szerint a két város között létesítendő, ugyancsak 400 kV-os második határkeresztező távvezeték elkészülésével 2033-ra számol a Mavir.
Egy kiemelt tematikus területen, az intelligens villamosenergia-hálózatok kiépítése címszó alatt ugyancsak találhatunk egy közös érdekő, magyar vonatkozású projektet. A már megvalósítás alatt álló Danube InGrid projekt célja, hogy erősítse az együttműködést és az integrációt a szlovák, illetve a magyar energiapiacokon, elősegítve az energiainfrastruktúra fejlődését határokon belül és azokon átnyúlva. A terv szerint a több hullámban megvalósuló beruházás intelligens hálózati technológiák használatával hatékonyan biztosítja a villamosenergia-hálózathoz történő kapcsolódást valamennyi piaci felhasználó számára a nagy mennyiségű megújuló és elosztott energiaforrásból származó villamos energia integrációjával.
A negyedik, támogatandónak ítélt magyar vonatkozású energetikai beruházás a határon átnyúló szén-dioxid hálózat szintén kiemelt tematikus területnek számító fejlesztését célozza. A közös érdekű projekt értelmében csővezetékes szállítási infrastruktúra épül ki Horvátországban és Magyarországon, előbbiben pedig föld alatti tároló is létesül a fejlesztés keretében.
A projekt illeszkedik az EU azon tervébe, mely szerint 2050-ig ki kell építeni a szén-dioxid szállítását szerte a kontinensen lehetővé tevő páneurópai CO2-vezetékrendszert. Ennek célja, hogy elősegítse a CCS (CCU, CCUS) technológiák térnyerését, melyek alkalmazásával a fosszilis erőművek vagy ipari üzemek által termelt szén-dioxid leválasztható, hasznosítható és/vagy tárolható, anélkül, hogy a légkörbe kerülve fokozza a globális klímaváltozást okozó üvegházhatást.
A lista tartalmaz a hidrogénszállító vezetékrendszer Közép-Kelet- és Délkelet-Európában történő fejlesztését célzó projekteket is, ezekben azonban Magyarország nem érintett. A jelentős tisztahidrogén-termelési tervekkel rendelkező Ukrajna egyetlen, a listán szereplő projektben vesz részt, melynek célja egy általános szállítási folyosó létrehozása, melyen keresztül megvalósulhat "a hidrogén továbbítása Ukrajnából Szlovákiába, Csehországba, Ausztriába és Németországba".
Miután a Bizottság elfogadta a közös érdekű projektek és a kölcsönös érdekű projektek listáját, ellenőrzés céljából benyújtotta az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. Mindkét társjogalkotónak két hónap áll rendelkezésére a lista teljes körű elfogadására vagy elutasítására, de nem módosíthatják azt. Ez a folyamat a társjogalkotók kérésére két hónappal meghosszabbítható. A lista elfogadását követően a Bizottság együtt fog működni a projektgazdákkal és a tagállamokkal e projektlista végrehajtásának támogatása érdekében, összhangban a hálózatokra vonatkozó uniós cselekvési tervben javasolt intézkedésekkel. A TEN-E rendeletben foglaltaknak megfelelően a listákat kétévente fogadják el, miután a TEN-E rendelettel létrehozott regionális csoportokban széles körű konzultációt folytattak az érdekelt felekkel.
Címlapkép forrása: Getty Images
