A lakossági hitelpiacon az elmúlt hat hónapban alig mozdulnak az új kihelyezések, csak a tavalyi alacsonyabb bázisnak köszönhető, hogy a 149 milliárd forintnyi új hitelfelvétel 9,5%-os emelkedést jelent a 2022. októberihez képest.
A lakáshitel-kihelyezések októberben 14%-kal, az év első tíz hónapjában 57%-kal maradtak el az egy évvel korábbitól. Ezeket kivéve év/év alapon mintha kezdené elhagyni a gödröt a lakossági hitelfelvétel, a személyi kölcsönöknél például 35%-os októberi ugrás látható. A babaváró hitelek szintén pozitív októberi adata a január 1-jei szigorítás miatt viszont az előrehozott keresletnek köszönhető, jövőre itt komoly visszaesés várható a jogosultak körének szűkülése miatt.
| Háztartási hitelek új kihelyezésének változásaaz előző év azonos időszakához képest | |||||
| Lakáshitel | Személyi kölcsön | Babaváró hitel | Egyéb | Összesen | |
| 2023 eddig (kumulált) | -57,9% | 0,7% | -44,3% | 10,4% | -37,0% |
| 2023. október | -13,7% | 34,7% | 2,6% | 57,7% | 9,5% |
| Forrás: MNB, Portfolio | |||||
A hitelek átlagos összege (lakáshiteleknél 11,6 millió, személyi kölcsönöknél 2,1 millió, babavárónál 9,9) nagyjából változatlan, így az új hitelfelvételek darabszáma is a volumenhez nagyon hasonló képet mutat. Október végéig 43 ezer lakáscélú, 206 ezer személyi kölcsön és 20 ezer babaváró hitelszerződést kötöttünk a bankoknál.
Nem kizárólag a magas kamatok miatt esett vissza a lakáshitelek iránti kereslet, hanem az általános gazdasági környezet és a lakáspiaci kereslet visszaesése is szerepet játszott. Ezt bizonyítja, hogy piaci kamatozású lakáshitelből 10%-kal, támogatott hitelből 23%-kal helyeztek ki a bankok kevesebbet a második őszi hónapban, mint egy évvel korábban.
A lakáshitelezést ebben a piaci környezetben a használt lakások piaca húzza, az új lakások aránya 16% környékére olvadt. Némi optimizmusra ad okot azonban az év végi hitelpiaci adatokat illetően, hogy a Duna House tranzakciószám-becslése alapján novemberben több lakáspiaci tranzakció történt, mint egy évvel korábban.
A városokban elérhető CSOK, illetve a babaváró hitel jogosultsági körének a szigorítása pozitív hatással lehet a novemberi-decemberi szerződéses adatokra. A mérsékelt élénkülést segítő intézkedések közé sorolható a lakáshitelek 8,5%-os THM-plafonjának október 9-ei bevezetése is (amit jövő héten vizsgálhatnak felül), amely a bankok egy részénél nem hozott ugyan effektív lazítást a kamatokban, és októberben még csak kis mértékben hathatott a szerződéskötések kamatára, de ráirányította a keresleti oldal figyelmét arra, hogy megindult a kamatcsökkenés, így akár már 7% alatti hitelkamatok is elérhetők. Októberben még 7,92% volt a megkötött piaci kamatozású lakáshitel-szerződések átlagkamata, ami kevesebb mint 1 százalékponttal alacsonyabb az áprilisi 8,84%-os csúcsnál.
A lakáshitelezésben a CSOK Plusz hozhat némi élénkülést jövőre, elsősorban annak köszönhetően, hogy jelentősen emelkednek a felvehető hitelösszegek. Két állami és két piaci számszerű várakozás jelent meg a CSOK Plusz jövőre várható teljesítményével kapcsolatban:
- Hornung Ágnes családügyi államtitkár a Porfolio-nak adott interjújában azt mondta, 12 ezer új igénylővel számolnak jövőre.
- A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi Lakáspiaci jelentésének ismertetésekor Nagy Tamás, a jegybank igazgatója azt mondta, hogy a CSOK Plusz során évente 13 ezer hitelfelvétellel és 380 milliárd forint hitelkibocsátással számolnak, ami 30 százalékkal emelheti az alap hitelkibocsátást.
- A kereskedelmi bankok közül elsőként az Erste Bank tette közzé saját becslését, a társaság sajtótájékoztatóján Harmati László lakossági vezérigazgató-helyettes azt mondta, hogy várakozásaik szerint a CSOK Plusz teljes kihelyezése 250-350 milliárd forint körül alakulhat 2024-ben. A CSOK Plusz addicionális hatását jövőre 150-200 milliárdra becsülte a hitelpiacon. A kereslet nagy része Harmati szerint az év második felére koncentrálódhat.
- A Portfolio megkeresésére az MBH Bank adott még számszerű becslést. Ők a kormányhoz hasonlóan 12 ezer hiteligénylésre számítanak a bankszektorban, mégpedig 25 millió forintos átlagos hitelösszeg mellett. Ez az Erste Bank becslésének középértékéhez hasonlóan 300 milliárd forintos szektorszintű CSOK Plusz-kihelyezést jelentene jövőre. További részletek a CSOK Pluszról:
A THM-plafonban nem érintett személyi kölcsönöknél nem látunk érdemi lazítást, a 19,3%-os átlagos hiteldíj még mindig rendkívül magas, és magasabb a tavaly októberinél, a kereslet növekedése év/év alapon ennek ellenére következett be.
Miközben a személyi kölcsönöket jellemzően végig fix kamattal kínálják a bankok, a lakáshiteleknél most a 10 éves kamatperiódus a legnépszerűbb, októberben a felvett lakáshitelek fele tartozott ide.
Összességében a lakosság az új lakáshitel-kihelyezések visszaesése ellenére is nettó hitelfelvevő volt októberben, vagyis többet vett fel, mint amennyit törlesztett. Ennek is köszönhetően tavaly októberhez képest mérsékelten ugyan, de még 2,4%-kal nőni tudott a háztartások teljes banki hitelállománya, ezen belül a lakáshiteleké 1,2%-kal bővült. A banki hiteltartozások 49%-a van lakáshitelben, 20%-a babaváróban.
Betéti oldalon gyengék az utóbbi hónapok, és az október sem volt erős, ennek elsődleges oka a megtakarítások átrendeződése a nagyobb hozamígérettel bíró állampapírok és befektetési alapok felé. Októberben 80 milliárddal több pénz hagyta el a folyószámlákat és lekötött betéteket, mint amennyit elhelyeztek ezeken a háztartások.
Nem ígér sok jót a betéti statisztikák szempontjából, hogy a hitelezés lassulása miatt a bankok hitel/betét aránya továbbra is alacsony, így a bankoknak nincs szükségük erre a plusz likviditásra. Ezt tükrözik a rendkívül alacsony, és most már ismét csökkenő lakossági kamatok is: a lakossági lekötött betéti állományra mindössze 1,95%-os átlagkamatot fizettek a bankok októberben.
A lassú lakossági betétkivonások eredményeként a lakosság betétállománya a tavaly februári csúcs óta már 1900 milliárd forinttal, az elmúlt 12 hónapban pedig 1522 milliárd forinttal csökkent. Előbbi több mint 14%-os, utóbbi csaknem 12%-os visszaesést jelent.
A vállalati hitelezés kis túlzással szintén tetszhalott állapotban van, szeptemberhez hasonlóan októberben is csak minimálisan múlta felül az új hitelszerződések volumene a törlesztésekét.
Átrendeződtek a céges hitelfelvételek a piaci hitelek felől a támogatott hitelek (leginkább a KAVOSZ által koordinált Széchenyi Kártya és az EXIM által refinanszírozott Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram) felé, a hosszú lejáratú beruházási hitelek nagy részének a helyét a rövid lejáratú forgóeszköz-hitelek vették át, és felértékelődtek a magas kamatozású forinthitelekkel szemben az alacsonyabb kamatozású devizahitelek. Hitel crunch azonban nincs: az elmúlt egy évben 417 milliárddal többet vettek fel a cégek, mint amennyit törlesztettek.
A kkv-k piaci kamatozású forgóeszközhitelei esetében is bevezették a bankok az önkéntes kamatplafont 12,0%-os kamattal, amit aztán november elején 11,5%-ra csökkentettek. Októberben a kisebb (1 millió euró alatti összegű) vállalati hitelek piaci átlagkamata még 13,55% volt.
A vállalatok hitelállománya lényegében stagnált az elmúlt egy évben: 0,2%-kal bővült. Betétállományuk a háztartásokkal ellentétben nőtt, az októberi év/év adat 4,1%-os növekedést mutat.
Címlapkép forrása: Getty Images
